Jogalap

Használt szoftverek jogalapja az EU-ban

Az Európai Bíróság (Curia) 2012. július 3-i, (C-128/11.) határozata alapján a szoftverek értékesítése az adathordozó (CD/DVD/Pendrive) fizikai szállítása nélkül is megengedett. A licenckulcsok elektronikus formában átadhatók, valamint fel nem használt szoftverlicencek eladása, a használt licencek tovább ruházása legális, attól függetlenül, hogy az a szoftver adathordózó lemezén található, COA vagy elektronikus licenckulcs. A szoftvergyártó nem akadályozhatja meg licencei további eladását, és hogy ezáltal programjait tovább használják, beleértve az OEM, Retail és Volume, illetve az Internetről letöltött "ESD" verziókat is.

A szoftvergyártó licencre vonatkozó szerzői joga kimerül, amikor szoftverét első alkalommal eladja, forgalombahozza (jogkimerülés). Volume, kereskedelmi, oem licencek eladása, illetve az elektronikus licencek szabadkereskedelme megengedett az Európai Unió (EGK) területén. (C-128/11., ECLI:EU:C:2012:407, EU 2001/29/EK, 28., 2009/24/EK)

A 2009/24 irányelv 5. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy külön szerződéses kikötés hiányában a számítógépi program többszörözéséhez nem szükséges a program megalkotójának engedélye, ha erre a többszörözésre azért van szükség, hogy a számítógépi programot az azt jogszerűen megszerző személy a rendeltetési célnak megfelelően használja, beleértve a hibajavítást is.

Mivel a szerzői jog jogosultja nem tiltakozhat azon számítógépi program példányának újraeladása ellen, amelynek vonatkozásában az említett jogosult terjesztési joga a 2009/24 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének értelmében kimerült, meg kell állapítani, hogy az e példány második megszerzője, valamint az összes későbbi megszerző, a példány „jogszerű megszerzőjének” minősül a 2009/24 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének értelmében.


Az Európai Unió Bírósága

94/12. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY megnyitása.

Luxembourg, 2012. július 3. (hivatalos forrás: curia.europa.eu)

"A Bíróság a mai ítéletében azt mondja ki, hogy a terjesztési jog kimerülésének elve nem csak akkor alkalmazandó, ha a jogosult anyagi adathordozón, így  CD-ROM-on vagy DVD-n forgalmazza a programjának példányait, hanem akkor is ha azt az internetes oldaláról történő letöltés útján terjeszti. "

"Ugyanis ha a szerzői jog jogosultja a vevője rendelkezésére bocsátja a számítógépi program egyik – anyagi vagy immateriális – példányát, és egyidejűleg díjfizetés ellenében licencszerződés megkötésével vevője számára határozatlan időtartamra  biztosítja az e példány használatára vonatkozó jogot, azzal ez a jogosult eladja ezt a példányt, és kimeríti a terjesztésre vonatkozó kizárólagos jogát. Az ilyen ügylet ugyanis a példány tulajdonjogának átruházásával jár. Ennélfogva a jogosult ezt követően akkor sem tiltakozhat e példány újraeladása ellen ha a licencszerződés a további átruházást megtiltja."

Abban az esetben lehet beszélni használt, illetve újrahasznosított (second hand) szoftverről, amikor a szoftver felhasználói licenc-jogosultsága egy korábbi végfelhasználótól ered és nem közvetlen a gyártó vagy annak distributora kereskedelmi csatornáin keresztül kerül forgalomba.

A „second hand” vagy „re-marketing” szoftverek nagyrészt európai vállalati felszámolások, telephely bezárások, selejtezések, illetve új szoftverek vásárlása kapcsán, és meghibásodott, bontott számítógépektől elválasztott licencek formájában kerülnek használt licencként újra forgalomba. Az Európai Legfelsőbb Bíróság 2012. július 3-i, (C-128/11.) határozata alapján a szoftvergyártók nem tilthatják meg a használt, vagy a felnem használt szoftverlicencek tovább értékesítését, még abban az esetben sem, ha azt az EULA tiltja vagy a hozzá való programokat az internetről töltötte le a felhasználó.

A szoftvergyártó szerzői joga az első eladáskor kimerül (jogkimerülés), ezáltal nem akadályozhatja meg annak további eladását és használatát, ha már egyszer forgalomba hozta a szoftvert. Ha a szerzői jog jogosultja eladja a program egyik példányát és biztosítja a felhasználó számára annak használatára vonatkozó jogot, ezzel kimeríti a terjesztésre vonatkozó jogát.


Német Szövetségi Bíróság (BGH)

Ahogy az várható volt 2014.12.11-én a Németh Szövetségi Bíróság (BGH) is úgy határozott, amennyiben a vásárló olyan licenceket vásárolt kedvezményes mennyiségi szerződés alapján, amely lehetővé teszi az adott szoftver több példányának használatát, megengedhető a mennyiségi (Volume) licencek továbbértékesítése, amennyiben annak szóbanforgó példányait az eredeti vásárló használhatattlanná tette (törölte), illetve abban az esetben is, ha az adott licenc eleve nem volt felhasználva.

A BGH 2014. december 11-i döntése:

„A szerzői jog tulajdonosának webhelyéről letöltött szoftvermásolatok újraértékesítése nem követeli meg, hogy a későbbi felvásárló megkapja a számítógépes program felhasznált másolatát tartalmazó fizikai adathordozót; elegendő, ha a későbbi felvásárló letölti a program egy példányát a szerzői jog tulajdonosának honlapjáról.”

Ismét megerősítést nyert, hogy a vásárlóknak nem kell félniük a szoftvergyártótól a használt szoftverek megvásárlásával és használatával kapcsolatban. A Münster Közbeszerzési Kamara szerint a másodlagos felhasználási engedélyek alapján történő szoftverhasználattal kapcsolatos tiltási vagy kártérítési keresetek az EB és a BGH legfelsőbb bírósági határozatai alapján már nem objektíven érthetőek. Ezen túlmenően a BGH kifejtette, hogy nem volt bizonyíték a szoftvergyártó pénzügyi veszteségére.

A használt licencek semmiben nem térnek el az új licencektől, és a használt szoftver nem ismerhető fel az új szoftverekkel szemben.

Mind az Európai Bíróság ítélete, mind a BGH döntése végleges.


Az átruházással kapcsolatban alkalmazott jogszabályok és irányelvek


Az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve

„A számítógépi programok jogi védelme – Az internetről letöltött használt számítógépi programok forgalmazása – 2009/24/EK irányelv – A 4. cikk (2) bekezdése és az 5. cikk (1) bekezdése – A terjesztési jog kimerülése – A »jogszerű megszerző« fogalma”


A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

  • 1) "A számítógépi programok jogi védelméről szóló, 2009. április 23-i 2009/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a számítógépi program példányának terjesztési joga kimerül, ha a szerzői jog jogosultja – aki engedélyezte, akár ingyenesen is, e példánynak az internetről valamely adathordozóra való letöltését –, az e példány gazdasági értékének megfelelő díjazás megfizetése ellenében a tulajdonában álló műpéldányon időbeli korlátozás nélkül felhasználói jogot is biztosított."
  • 2) "A 2009/24 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését és 5. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy valamely felhasználói licenc újraeladása esetén – ami magában foglalja a számítógépi programnak a szerzői jog jogosultja internetes oldaláról letöltött példányának újraeladását is –, amely licencet az említett jogosult eredetileg időbeli korlátozás nélkül és a műve említett példánya gazdasági értékének megfelelő díjazás megfizetése ellenében adta az első megszerzőnek, az említett licenc második megszerzője, valamint a licenc minden további megszerzője hivatkozhat az ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti terjesztési jog kimerülésére, ebből következően azokat az ezen irányelv 5. cikke (1) bekezdésének értelmében vett jogszerű megszerzőknek lehet tekinteni, akiket megillet az utóbbi rendelkezés szerinti többszörözési jog."

Hivatalos források, információk

EU Infocuria (C-128/11.): megnyitás - Bíróság itélete

EUR-lex: megnyitás - 001/29/EK irányelv

EUR-lex: megnyitás - 2009/24/EK irányelv

Szövetségi Bíróság határozat: megnyitás - BGH

Kormányrendelet: 910/2014/EU EP és 137/2016. (VI. 13.)

EU Curia: megnyitás - 94/12. sz. sajtóközlemény